Fontos megjegyezni hogy a fejlesztés sohasem fókuszálhat csak az egyik vagy a másik területre hiszen ezek kiegészítik egymást, így a fejlesztés is komplex módon kell hogy történjen.

 

Beszédészlelés és beszédmegértés, a tiszta beszéd fejlesztése

A jól kialakult beszédhangok biztosítják, hogy a gyermek képes legyen anyanyelve beszédhangjait, hangkapcsolatait, szavait hibátlanul kiejteni. Ugyanakkor fontos, hogy a gyermek képessé váljon a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, a szavak, mondatok megértésére.

Az elhangzó beszéd feldolgozásának folyamata három nagy területre osztható:

• hallás
• beszédészlelés
• beszédmegértés – és az ehhez tartozó legmagasabb szint – az értelmezés szintje.

Ezekre a képességekre épül az olvasás és írás,, a tanulás, gondolkodás, bonyolult folyamatainak megvalósítása.
A gyerekek beszédfejlődésének üteme nagyon különböző lehet. Megkésett, vagy zavart beszédfejlődésre csak a három éves kor után tapasztalt jelentős eltéréseknél kezdünk gyanakodni, de ilyenkor sem biztos, hogy komoly, szervi vagy lelki oka van az elmaradásnak.

A gyermek beszédprodukciójában jelentkező hibák (beszédhibák) jól észrevehetőek, azonban a beszédészlelésben vagy a beszédmegértésben – vagy mindkettőben – meglévő problémák sokáig nem derülnek ki. Ha a gyermek értelmes, és különféle módon ellensúlyozza beszédzavarát, akkor a problémák a szülők és a környezet elől is rejtve maradnak, és sajnos súlyosbodhatnak. Ezért, ha ezek gyanúja felmerül, célszerű a logopédus, gyógypedagógus szakemberhez fordulni, aki a fejlesztés játékos eszközeivel, a szülővel való folyamatos együttműködésben tudja a korrigálni a hibákat.

A magatartás, hiperaktivitás, hipermotilitiás problémáinak felmérése és kezelése

Hiperaktivitás jellemző tünetei

A gyermeknek nagy a mozgásigénye, rosszul tűri a monotóniát, nagy benne az újdonság iránti vágy. Ha kevésbé érdekes a tananyag, vagy csak egyszerűen nem sikerül felkelteni és fenntartani az érdeklődését, akkor előfordul, hogy nem tudja végig ülni a tanítási órákat, unatkozik, és elkezd magának érdekesebb elfoglaltságokat keresni. Általában gyorsabban dolgozik, mint a többiek, zavarni kezdi az órát, beszélget, játszik, olvas, esetleg feláll valamilyen mondvacsinált ürüggyel, csak hogy végre mozoghasson egy kicsit. Az ilyen gyerek képes kitartóan figyelni, amennyiben újdonság utáni igénye kielégítésre kerül. Cselekvése mindig célra irányul, bármit is csinál, abban nagyon hatékony.

 

Oka

A hiperaktivitás igazából személyiségjellemzőnek tekinthető. Maga a gyerek nem tekinthető problémásnak, viszont személyiségéből adódóan könnyebben kerül zűrös helyzetekbe. Pedagógustól, szülőtől egyéni megközelítést igényel, s ha ezt nem ismerik fel zavart állapotok, sikertelenség épülhet rá.

 

Hipermotilitás jellemző tünetei

Figyelme nem tartós, nehezen rögzíthető. Nincs az az érdekes téma, amely hosszan lekötné, állandóan elkalandozik. A gyerek tevékenysége nem célra irányul, jár keze, lába, állandóan matat, mocorog, nem tud a helyén megülni., de nem végez értelmes tevékenységet. Mindig kapkod, siet, mégsem végez el semmit időre
Az óvodai foglalkozás, vagy iskolai óra menetét zavarja, mert állandó matatása, mozgása nagyon irritáló felnőttnek, gyereknek egyaránt. Előfordul, hogy kiváltja a többi gyerek agresszióját. Alacsony a tolerancia szintje, a frusztrációt rosszul tűri, nagyon fáradékony, nagy az alvásigénye.

 

Oka

A hipermotilitás súlyos éretlenségi tünet, az idegrendszer szervezetlenségéről tájékoztat. A gyermek akaratától független állapot, ezen változtatni szorgalommal, akarattal nem lehet, ezért büntetni teljességgel értelmetlen. A büntetés még azt a kicsi kedvét is elveszi a hipermotilis gyereknek a tanulástól, ami addig a sok kudarc ellenére megmaradt.

 

A magatartászavarok megjelenési formái és okai igen változatosak lehetnek.
Számos oka lehet. Többek között közvetlenül az idegrendszer súlyos éretlensége, vagy kialakulhat másodlagos tünetként, mintegy ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudarcot okozó helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a társai ellen irányuló agresszióval.

 

A viselkedészavart mutató gyermekek jellemzője

1. ép intellektus
2. viselkedése eltér az adott életkorban elvárhatótól
3. a hagyományos pedagógiai módszerek nem hatékonyak náluk, azoknak ellenállnak, sokszor szemben állnak velük
4. speciális módszerekre van szükség a nevelésükhöz,de nem kell őket kiemelni közösségükből

A tünetek két nagy csoportba sorolhatóak

• agresszivitás
• szorongás, visszahúzódás

Ezekben az esetekben a gyermek megismerése, a tüneteket kiváltó okok felismerése határozza meg a fejlesztő eljárást. Természetesen a megoldások, a követendő program itt sem nélkülözheti az örömszerző, játékos, interaktív folyamatokat és a szülőkkel történő folyamatos együttműködést, hiszen mindhárom esetben a tanácstalanná vált szülők számára is nagy segítséget nyújt a problémákból való közös útkeresés.

 

Érzékszervek fejlesztése

Szervezetünket folyamatosan érik ingerek a külvilágból és saját testünkből egyaránt. Érzékszerveink útján a látás, a hallás, a mozgás- és bőrérzékelés, a hőmérséklet sokféle csatorna, ahonnan az ingerek érik egyszerre testünket. Ezeknek nem csak a felfogása de összerendezése is sokszor nehéz feladatot jelent. Az egyes érzékszervek működésében, és az érzékletek összerendezésében felléphetnek nehézségek. Az érzékletek összerendezésének – a szenzoros integrációnak – a zavara, képtelensége az idegrendszer éretlenségének a következménye. Ezek az érzékek már a korai magzati állapotban működni kezdenek. A magzat – egyensúlyszerve, a belső fülben lévő labirintusszerv segítségével – már 8-10 hetes korában észleli a gravitáció változásait, és képes ezekre mozgással válaszolni. Ezek az érzékek már a korai magzati állapotban működni kezdenek. Az érzékszervek fejlesztése elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatjuk el a gyereket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre.

Később a látás, hallás érzékelése, figyelme, differenciáló képessége, valamint a ritmusokat, sorokat alkotó hallás, látás élmények összerendezése a feladat. A hangok, képek felismerése, elkülönítése, a ritmusok gyakoroltatása nélkülözhetetlen és élvezetes játéktevékenység, mert ezzel segítjük a gyermek írás,olvasás képességének kialakítását.