A figyelem, a koncentráció, az emlékezet erősítése – komplex kognitív terápia

Ha a gyermek nem képes arra, hogy egy-egy szót, szótagot kihalljon szólistából vagy ismert szövegből, nem tudja megtalálni az elrejtett formákat, a gyakran ismétlődő jeleket, ha a látás vezérelte mozgásokban, rajzos feladatokban feltűnően sok hibát ejt, elemi vonalvezetése iránytartás nélküli, a vizuális, valamint az érzékszervek együttes szervező, rendszerező emlékezeti részpróbáiban mechanikusan rakosgat, figyelme, feladatmegértése, együttműködése hullámzó, akkor erre a fejlesztő folyamatra a szülő és a szakember együttműködésével igen nagy szükséges van.

A fejlesztés a sindelari koncepció szerint történik, amikor a gyakorlást a “gyökereknél” kezdjük, azon a szinten, ahol a kognitív képesség még megfelelően működik. Akkor is innen indul a foglalkozás, ha ez a szint a gyermek életkorához képest igen alacsony. Ennek a szintnek a felmérése az első találkozások alkalmával megtörténik.
A foglalkozások a szülő aktív együttműködésével naponta max. 10 percet vesznek igénybe, A minimum hat-nyolc hónapot igénybe vevő kognitív terápia egyik fontos elve a folyamatosság. A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki.
Ezek:

• Figyelem
• Észlelés
• Intermodális kódolás (észlelési területek összekapcsolása)
• Emlékezet
• Szerialitás (sorrendiség)
• Téri tájékozódás.

 

A mozgásfejlődés

A mozgásfejlődés és vele együtt az idegrendszer fejlődése szigorú hierarchia szerint valósul meg. Ha ebbe a hierarchikus fejlődésbe hiba csúszik, a központi idegrendszer valamely területe nem fejlődik megfelelően, maga után vonja a ráépülő összes terület, így a nagyagykérgen keresztül a gondolkodási folyamatok problémáit is.

Csecsemőknél az ősibb kialakulású területek fejlődésével egyre újabb és újabb mozgásformák jelennek meg. A mozgás a világgal való kapcsolatfelvétel első formája a baba számára.

Kisgyermekkorban erre épülnek rá az emberre jellemző kommunikációs formák: a beszéd, majd később az olvasás és írás. Ha kimaradnak egyes lépések, esetleg nincs elegendő idő, tér vagy lehetőség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlődésébe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási nehézség formájában. Kézenfekvő, hogy ebben az esetben, a fejlesztésben is kulcsfontosságú szerepe lesz majd bizonyos mozgásformák gyakoroltatásának.

Mozgásos játékok, mesék, dalok segítik az élményt szerző gyakorlatokat, amelyeket a mozgásterápia számos kelléke egészít ki az egyensúly fejlesztő eszközöktől az egyszerű ugróiskoláig.

A mozgásfejlesztés során nagy hangsúlyt kap a testvázlat, testtudat kiépítése, valamint a különböző játékos tevékenységekben a térbeli tájékozódás biztonságának kialakítása.

 

Dyslexia prevenció, írás-olvasás-számolás nehézségeinek korrekciója

A dyslexia kialakulásának okairól keveset tudunk, de abban minden szakember egyetért, hogy nagyon fontos a fejlesztést minél előbb elkezdeni, mert a rossz olvasási technikák az idő múlásával egyre jobban bevésődnek, egyre inkább rögzülnek, így egyre nehezebbé válik a javítása.

A dyslexiások sok esetben kreatívabbak, nem szavakban hanem képekben gondolkodnak, könnyebben felismerik a problémák összefüggéseit. Ha a dyslexia jó hatásait sikerül megtartani, a rosszakat pedig javítani, akkor a gyermek kiemelkedően tehetségessé válhat.
Feltűnő, hogy az írás-olvasás nehézségeinek korrekciója mennyire a korábbi területek együttes fejlesztésének alapjaira épül. Így:

– az analízis-szintézis képessége,
– a betűismeret,
– az olvasási készség,
– az emlékezet,
– a szerialitás (sorrendiség),
– a szövegértés,
– a tájékozódás területeit célozza meg.

A dyscalculia – a számolás képességének zavara, vagy gyenge volta nem magyarázható szellemi fogyatékossággal, vagy a nem megfelelő oktatással. Legalább olyan gyakori a gyermekek körében, mint az írás- vagy olvasászavar. Kulturális okokból bocsánatosabb bűnnek tartjuk azt, ha egy gyereknek nehézségei vannak a matematikával, mintha nehezen olvas, vagy csúnyán, rossz helyesírással ír.

A zavar vonatkozik alapvető feladatokra (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), valamint érintheti az absztraktabb folyamatokat is.

• Előfordulhat, hogy maga a mechanikus számolás okoz nehézséget, nem alakul ki a szám- és mennyiségfogalom. Ettől függetlenül a matematikai logika jól működhet.
• lehet, hogy éppen ellenkezőleg, a mechanikus számolás nem okoz gondot, de a matematikai logika nem működik. Ilyenkor a gyerek ki tudja számolni a felírt példákat, de nem tud megoldani egy szöveges feladatot, megoldási tervet készíteni, vagy egy egyenletet felállítani
• a harmadik forma, amikor a gyermek nem képes sorba rendezni az információkat, a matematikai műveleteket.

Ha egy gyerek fordítva írja le a számokat, az nem dyscalculia, sokkal inkább dyslexiára utaló tünet. Természetesen a dyscalculia három típusa bármilyen kombinációban előfordulhat. Akár a három típus egyszerre is, amely teljes számolásképtelenséghez vezethet.

A tanulási zavarok mint a dyslexia, dysgraphia és dyscalculia nem fertőző betegségek, amit a gyerekek elkaphatnak egymástól. Igazából csak tünetek, amelyek sokféle okra vezethetők vissza. Terápiájukban fontos, hogy megtaláljuk a kiváltó okot és az ennek megfelelő területeket fejlesszük, különben nem várhatunk tartós javulást az iskolai teljesítményben.

A korrekciós folyamat itt sem nélkülözi a szülő tudatos együttműködését, a gyermeki személyiséget és a fejlesztő folyamatot megerősítő otthoni foglalkozást. Természetesen a korábbi negatív tapasztalatok elkerülése érdekében itt is a játékos megoldások vezetnek eredményre, hiszen a zavarok leküzdésének egyik módja a kialakult stresszhelyzetek oldása a gyermekben és a szülőkben egyaránt.

Kérdés merült fel Önben? Kérdezzen!